Egy kicsit róluk!

Tóth-Kiss Hajni nevét már ismerhetik az olvasók, nemrégiben rendezte meg első, Baján bemutatott színdarabját, a HozzáTartozók című drámát. A darab minden szempontból az újdonság erejével hatott a bajai közönségre, ám Hajni tarsolyában még több különleges ötlet bújik meg. Ilyen városunk első szobaszínházának terve, amely máris a megvalósítás útján halad. A fiatal drámapedagógus erről mesélt nekünk.

Régóta foglalkozol a színház művészetével. Mindig is a terveid között szerepelt egy saját színház, vagy ez inkább egy újonnan született álom?

Két nagy vágyam volt, és most úgy tűnik, hogy mind a kettő valóra válik...az egyik már teljesült, duplán is. Mindegyikre azt mondták, hogy lehetetlen, és lám, mégis van két szép szőke hercegem, és lesz egy hely, ahol dolgozhatok, alkothatok, tervezhetek. Tanulság: Soha nem szabad feladni! Közhely tudom, de én hiszek ebben.

Az ötlet csak úgy összetevődött, élményekből és tervekből. Amikor ideköltöztünk Bajára, már úgy próbáltunk házat keresni, hogy alkalmas legyen valami ilyen típusú terem létrehozására, és az csak plusz pont, hogy a régi mesterségek utcájában, a Flóriánban találtuk meg a "Kiss házunkat".

Milyen jellegű helyiségről beszélünk? Miben lesz más, mint a nagyszínházak?

Maga a terem -vagy nevezzük nevén a gyereket- a TabulArt Szobaszínház egy emelt színpados, 40 férőhelyes terem lesz. Egy régi üzlethelyiség és egy szoba összenyitásából születik meg a szobaszínházunk, az elnevezés minden pozitívumával együtt. Szeretem az olyan előadásokat, amik elérhető közelségben vannak -kivételesen szó szerint értem- és nem bújhat el a néző a hatások elől. Egy családi kasszából keveseknek futja nagyszínházra, és tovább megyek, nem is szeretném, ha olyan család lennénk, akiknek futja. Nincsenek világmegváltó terveink, csak egy emberközpontú teret szeretnénk létrehozni, ahol jól érezheti magát mindenki, aki ellátogat ide, akár előadásra, akár foglalkozásokra.

Előreláthatólag mikorra készül el a színpad és milyen célokat fog szolgálni?

Úgy várom már a szeptembert, mint a gyerekek a karácsonyt. Hiszen szeptemberben, az új évaddal kezdünk mi is. Volt tanítványaim hoznak nekünk előadásokat, mi is készülünk eggyel, indulnak dráma foglalkozások, vagy közismertebb nevén színjátszó foglalkozások. Jobban szeretem a drámapedagógiát hangsúlyozni, hiszen ez nem színész képzés, inkább életre nevelés, élmény gyűjtés, látótér tágítás és a kreativitás fejlesztése.

A tervek szerint korosztályos bontásban indul majd gyermek-diák-felnőtt-nyugdíjas foglalkozás is. Ezeken felül egy nagyon kedves barátom, a pécsi Brummogda vezetője, aki többek között művészetterapeuta is, szintén csatlakozik majd hozzánk havi rendszerességgel tartott foglalkozásokkal. Sok álmunk, tervünk van, amiket szépen lassan próbálunk megvalósítani, csecsemőszínház, fesztiváludvar, láthatatlan színház, és még sorolhatnám, de azt hiszem kicsit elkalandoztam.

Hogy haladtok a kivitelezéssel?

A munkálatok jelenleg körülbelül 70%-on állnak. Ez egy nagyon régi ház, úgyhogy teljes elektromos és fűtés hálózat cserére volt szükség, illetve a nyílászárók korszerűsítésre. Ezek már elkészültek, vár még ránk némi vakolás, burkolás, padozat készítés és -ami már csapatépítés jelleggel fog zajlani- a festés. Úgy tűnik, festeni sokan szeretnek, mert arra már rengeteg felajánlást kaptunk, persze értem én, az már a buli része, ennyi munka után. Így lesz igazi terem-megnyitó a festésből.

Milyen jellegű darabokra van kitalálva a hely?

Egyértelműen kamaradarabokra, ha konkrétan színházról beszélünk, hiszen a hely méretei nem igazán engedik meg mondjuk, hogy vendégszerepeljen valamelyik kortárs balett. Persze kihívás lenne nekik, de maradjunk a realitások talaján. Kevés szereplős darabokra, irodalmi estekre, kisebb koncertekre lehet itt majd számítani, olyan jó kis családias jelleggel. Aztán ha előre szaladunk még egy évadot, addigra elkészül a TAB-udvar (fesztiváludvar), ahol már nagyobb létszámban fogunk elférni. Annak köszönhetően, hogy eredendően képzős volnék, az udvarról sem hiányozhatnak majd a művészeti alkotások. Egyfajta hazai bajai szoborpark és kültéri képtár kap majd helyet benne, természetesen itteni művészek alkotásaival szeretnénk megtölteni.

Rengeteg munkát és energiát fektetsz ezekbe az újszerű dolgokba. Nincs kétkedés benned a sikert illetően?

Tudom, hogy vannak, akik naivnak gondoltak engem és a családomat, de mi hiszünk abban, hogy így is lehet. Családként összefogva létrehozni valamit, ami talán nem csak nekünk lesz érték. Hiszünk abban, hogy a gyerekeink is élvezni fogják a nyüzsgést, a játékot és helyet találnak majd itt, ezek között az értékek között. Hiszünk magunkban és egymásban. Talán mostanra már a kétkedők is elhiszik, hogy itt bizony elindul valami! Szeptembertől vár tehát mindenkit a TabulArt Szobaszínház - Színház tiszta lappal.